A célom egy keveset láttatott mentális betegség bemutatása a saját szemszögemből túlzások és felesleges drámaiság nélkül. A fotókat az otthonomban készítettem 2020 szeptemberétől, több hét leforgása alatt, mikor javában tombolt már a koronavírus. Önarcképekkel, szimbólumokkal, fény-árnyék kontrasztokkal és elmosódásokkal dolgoztam.
Mi az az OCD?
Az OCD krónikus, az életet jelentősen megnehezítő betegség, melyet visszatérő, a tudatba tolakodó, akaratlan gondolatok (obszessziók) jellemeznek. Ezek szorongást és/vagy ésszerűtlen (irracionális), szertartásos (rituális) ismétlődő cselekvéseket okozhatnak. A rettegő beteg úgy érzi, hogy kötelező módon, kényszercselekvésként végre kell hajtania azokat (kompulzió).
Az OCD tünetei tehát a különféle kényszergondolatok, képzetek, melyek tartalma lehet, pl. fertőzéstől való félelem, kételyek, másokkal szembeni agresszív cselekedetek. A leggyakoribb kényszercselekvések (kompulziók) a túlzott ellenőrizgetés, tisztogatás, számlálgatás, rendezgetés, vagy gyűjtögetés. A legtöbb kényszerbetegnél egyidejűleg többféle tünet mutatkozik.(stresszdoktor.hu)
Sok inspiráció ért az alkotófolyamat előtt és alatt, de egyet emelnék ki, ami az egész gondolatot elindította bennem. Ez egy youtube videó, ahol nagyon érzékletes, szép képekkel, minimalista stílusban dolgozzák fel a tüneteket. A videót itt megnézhetitek.
Néhány kép szándékosan a saját látószögemből készült, a többi fotót távvezérlő segítségével készítettem. Kevés utómunkát használtam, amelyekkel a fotók színvilágát és hangulatát igyekeztem egységessé alakítani. A dokumentarista fotókon nem szabad olyan változtatásokat végrehajtani ami nem a kép egészét érinti (szín, fényerő, kontraszt). Tehát például nem szabad klónozni, szépségretust alkalmazni, kivágni, eltüntetni képrészletek.
Ebben a bejegyzésben bemutatok pár alap stúdiós portrébeállítást. Talán nem árulok el újdonságot azzal, hogy én természetes fényben és lehetőleg szabadban szeretek fotózni. De van, hogy a körülmények (időjárás, koncepció) nem teszik ezt lehetővé, és stúdióba „szorulunk”. Elsőre ijesztő lehet annak, aki nem fotózott még vakukkal, több lámpás beállításokkal. Ez a kis útmutató nekik lesz segítség. Nézzük tehát, milyen portrévilágításokat tudunk létrehozni 2-3 vakuval.
Fotó: Unsplash
Alapfelszereléseink
FŐFÉNY: Beauty Dish HAJFÉNY ÉS HÁTTÉRFÉNY: Snoot méhsejtráccsal DERÍTÉS: Ezüst derítőlap HÁTTÉR: szürke Fényképezőgép: Nikon D3300, 18-105 mm F3.5 Kézi fénymérő
Beállítások
ISO100, 1/125 záridő, F11-es rekeszérték
Kézi fénymérőt használtunk, és ezekhez az értékekhez állítottuk be a vakuk teljesítményét. Minden beállításnál mértünk fényt, hiszen a vakukat és a modellünket is mozgattuk, ami miatt változnak az értékek.
Széles háromszög világítás derítőlappal
Akkor itt tisztázzuk, hogy mi az a széles,…meg, hogy háromszög…., a derítést remélem már tudja mindenki. Kis fényt derítünk oda, ahol árnyék van, hogy ne veszenek el a sötétben a részletek. Ezt elérhetjük szórt fényű softboxszal, de egy egyszerű derítőlappal is. Attól függ, mennyire akarunk erős derítést. A széles azt jelenti, hogy az arc szélesebbik felületét világítjuk meg a főfénnyel. A háromszög a beárnyékolt arcrészen kirajzolódó háromszög alakú fényfolt. Ha Niki arca nem fordulna ennyire balra, akkor az orr árnyéka nem érne össze az arcszél árnyékával, és egy kis orrárnyék rajzolódna ki. Ezt kisorr világításnak hívjuk. Görgess lejjebb, és mutatom is a példát.
Széles kisorr világítás, tónusátmenetes háttérrel
Most már tudjuk, hogy az a széles, és itt a példa a kisorr világításra. De nem csak ennyiben térünk el az előző setuptól. Itt szerettünk volna egy kis dimenziót adn ia háttérnek, ezért meglőttük egy Snoottal, hogy színátmenetet kapjunk. Arra kell figyelni, hogy a háttérvilágítás teljesítménye egy vagy két fényértékkel kevesebb legyen mint a főfényünké.
Keskeny háromszög világítás hajfény kontúrral
A keskeny világítás értelemszerűen azt jelenti, hogy az arc kisebb, keskenyebb felületét világítja meg a főfény. Ha ügyesen pozicionáljuk a főfényt és a modellünket, akkor itt is könnyedén elérhető az arc széles oldalán kirajzolódó háromszög. Az előbb még háttérvilágításnak használt Snootunkat visszafordítottuk Niki irányába, és egy hátulról jövő hajfényt értünk el vele. Ezt is érdemes egy-két fényértékkel a főény alatt tartani, hiszen csak enyhe kontúrt szeretnénk, nem teljes ellenfényt.
A felező világításnál csak az arc egyik felét éri a főfény, a másik oldal teljesen árnyékban van. Ebben az első esetben egy derítőlappal enyhítettünk a sötét árnyékokon, így szépen kirajzolódik Niki szeme és arca is, nem vesztek el a részletek. A hátteret ismét tónusátmenettel tettük kicsit izgalmasabbá.
Felező világítás, ellenfény kontúrral
Újra felezővilágítást csináltunk, de ebben az esetben nem derítettünk a túloldalról, ezért Niki arcának bal oldala teljesen sötét maradt. Ezúttal a hajfényt úgy állítottuk be, hogy a haj mindkét oldalát megvilágítsa, és szép szimmetrikus kontúrt adjon a hajnak.
Mondanom sem kell, hogy nem mutattam be az összes beállítást, amire lehetőségünk lett volna ezekkel az eszközökkel. De az alapfogalmakat megismertük, és remélem, hogy segítettem azoknak, akik még kicsit tartanak a stúdiós fotózástól. 🙂
Adott egy természetvédelmi környezet, ahol kirándulók, sportolók, gyerekes családok mászkálnak, és vigyáznak az erdőre, mert erre kifejezetten kérik is őket, és ők sem érzik úgy, hogy szemetelniük kéne. És adott tőle 200 méterre egy út, egy ipari park, pár környező lakótelep.
Ezúttal a saját fotóimon mutatom be a retusálás lépéseit, mert nem szerettem volna senkit arra kérni, hogy ilyen “fedetlenül” mutassa meg az arcát. 🙂 Ugyanakkor fontosnak tartom, hogy lássátok mennyi munka van egy fényképpel még a fotózás után. Mégis most a legegyszerűbb retust hoztam, ahol 10 lépésben mutatom meg, miket szoktam megszerkeszteni egy portrén. Ez a folyamat nagyjából 15-30 perc nekem (a gépem sebességétől függően :D), de lehetne akár órákig is retusálni egy képet, annyira sok lehetőség rejlik a photoshopban. Nem kizárt, hogy a jövőben egy ennél sokkal bonyolultabb szerkesztést is bemutatok, de most első körben lássuk a 10 lépéses alapretust.
lépés
Érdemes RAW fájllal dolgozni, mert egy jpg sokkal kevesebb információt tartalmaz, és ezáltal csökken a kép minősége. Nehezebb vele dolgozni és retusálni is.
Camera Raw
Ha Photoshopban megnyitunk egy RAW fájlt, egyből a Camera Raw nyitja meg, és itt elvégezhetjük az első alapbeállításokat mint például a fehéregyensúly, kontrasztok, színek, árnyékok állítását. Nincs jól bevált receptem, mindig az adott képen kísérletezgetek, hogy annak éppen mi áll jól. Ha beállítottam mindent, megnyitom a képet.
2. lépés
A crop tool-lal megvágom a fotót úgy, ahogy nekem tetszik. Az arányokon nem szoktam és nem is nagyon szabad változtatni. Ezt úgy tudjuk a legkönnyebben megtenni, ha a Shift gombot lenyomva tartjuk, és így méretezzük át a képet. Ugyanekkor tudjuk forgatni is a fotót, ha nem sikerült eltalálni az expozíciókor a horizontot.
Crop tool
3.lépés
Helyi javító ecsettel (az a kis ragtapasz) és klónozóval eltűntetem a kiálló hajszálakat és a látványosabb bőrhibákat. A szem alatti karikákat a folt eszközzel finomítom, de arra később még úgyis visszatérek az 5. lépésnél, ezért nem erőltetem, ha nem annyira sikerül még itt kijavítani.
Keresd a 7 különbséget 😀
4. lépés
Ilyenkor használom a Liquify-t, mindannyiunk kedvencét, amivel nagyon-nagyon könnyű túlzásokba esni. Éppen ezért elég ritkán kerítek sort erre a lépésre, de most megmutatom, mit használok ha mégis erre vetemednék. Csak a két pirossal jelölt eszközt használom, a felsővel bármit tudunk ide-oda tolni, meghajlíthatjuk a teret és az időt, az alsóval pedig az arc bizonyos részeit tudjuk alakítani. Ez az okos program felismeri a képen, mi a szem, száj, orr, stb és csak azokat mozgatja. Törekedjünk arra, hogy az eredmény természetes maradjon, minimálisan térjen el az eredeti képtől. Én a hajnak adok egy kis volument, és javítom az objektív által létrejött torzulásokat az arcon.
5. lépés
A kedvenc lépésem jön, a Frequency separation. Ilyenkor különválasztom a színeket és a textúrát a képen, és így bármennyire el lehet mosni a az alsó réteget, nem fog úgy tűnni, mintha egy hatalmas összemosódott folt lenne az arc, mert megmaradnak a részletek. Itt már könnyedén el lehet tűntetni a szem alatti karikákat, ha eddig nem sikerült. A frequency-t beállítani viszonylag bonyolult folyamat, de ha egyszer begyakoroljuk, utána megy mint a karikacsapás.
Frequency separation előtt és után. A bőr sokkal egységesebb mégis megmaradtak a részletek.
6. lépés
Még a frequency közben a szín és a textúra rétegek közé be szoktam festeni, ha javítani szeretnék bizonyos színeken. Ilyen a hajvonal, szemöldök, smink igazítása. Ez azért jó, mert, ahogy az előbb is írtam, nem vesznek el a részletek, mert a textúra rétege alá festünk. Így sokkal természetesebb lesz az eredmény.
7. lépés
Dogde and Burn, vagyis a fény-árnyék javítása az arcon. Erre vannak nehezebb és könnyebb technikák. Én az egyszerűbbet szoktam alkalmazni.
Adjustment layerként létrehozok egy sötétebb és egy világosabb verziót a képből a kontrasztot és fényerőt elállítva, és maszkolással külön-külön átfestem a highlightokat és a sötétebb kontúrokat. Mondanom sem kell, hogy ezzel se essünk túlzásba. Utólag mindig finomítok ezeken a rétegeken az opacity (fedettség) állításával.
Most elkezdem a fotó stílusát véglegesen kialakítani. Az adjustment layerek közt szoktam válogatni. Változtathatunk a színezeten, kontraszton, szaturáción, vagy a színkeresés címszó alatt egészen érdekes előre programozott stílusokat találunk. Ezeket egyszer érdemes végignézni, hogy lássuk melyik mit tud. Használjuk őket bátran, de szerintem mindegyik nagyon erős, ezért nyúljunk itt is az opacityhez, ha alkalmazzuk őket.
9. lépés
Utolsó előtti lépésként visszatérek a camera rawba és újra végigmegyek az alapbeállításokon ami a színeket, kontrasztokat illeti. Ha túl erős a fehér vagy a fekete a képen, ezeken állítgatok.
10. lépés
Az elkészült képet végignézem friss szemmel, mi lehet az ami elkerülte a figyelmemet (mert szokott lenni ilyen). Itt például ügyesen végig otthagytam a hajgumit a csuklómon, ezért ezt most utólag leszedem. Van akit nem zavar, de engem speciel igen. És most vagyok kész a retussal.
Miért lesz jobb egy fotósorozat, ha fekete-fehér vagy ha színes? A profi fotósok általában nem szerkesztik vegyesen a képeiket, hanem eldöntik, hogy az adott sorozatnak mi áll jobban.
A fekete-fehér fotóknak különleges hangulatuk van. Hordoznak magukban egyfajta régies stílust, komolyabb, komorabb hangvételűek, és ezáltal jobban kiemelik a súlyosabb mondanivalót is. Nem terelik el a figyelmünket a harsányabb színek, hagynak a témára koncentrálni.
A színes fotók is lehetnek komolyak, és hordozhatnak mélyebb tartalmat, és élhetünk a színek keltett hangulattal. Nagyon szeretem használni a színkontrasztokat, mint a piros-zöld, kék-narancs, sárga-lila. Ezen a fotózáson szinte az összes érvényesült, mégis nagyon megfogott a fekete-fehér képek hangulata.
Én is szeretem eldönteni, hogy egy sorozatot milyen módon dolgozok fel, de vannak kivételek. Judit képeinél abszolút azt éreztem, hogy egy-két fotónak nagyon jól áll a fekete-fehér, de nem akartam, hogy ezek a különleges harsány színek kimaradjanak a sorozatból.
Kiváncsi vagyok, hogy szerintetek jól döntöttem-e?
Egy ideje a divatfotózással foglalkozom talán a legtöbbet, és egyre több olyan munkám van, ahol modellekkel dolgozhatok. Emiatt viszont egy csomó új kifejezéssel találkoztam, aminek előtte nem feltétlenül, vagy csak nagyjából tudtam a jelentését. Összeszedtem párat ezek közül, hátha másnak is segítség lesz.
Modellügynökség – Anyaügynökség
Az Anyaügynökség fedezi fel és szerződteti le a modelleket. Kizárólagos ügynökség, tehát minden munka rajtuk keresztül jöhet csak létre. Ők építik a modellek karrierjét a kezdetektől, és arról is ők döntenek, milyen márkákkal, tervezőkkel, fotósokkal, sminkesekkel, vagy más modellügynökségekkel dolgozhatnak együtt.
Tesztfotózás – NOEMI – Icon Model Management Hungary
Booker
A Bookerek az Anyaügynökségnél dolgoznak, és személyesen foglalkoznak a modellekkel. Minden modellnek van Bookere, aki intézi a castingokat, munkákat, időbeosztást, utazásokat.
Scouter
A Scouterek feladata az új modellek felfedezése. Bárhol leszólíthatnak, az utcán, egy buliban (vagy instán, facebookon), ha látnak benned lehetőséget a modellkedésre. Ők kötik össze az új arcokat az anyaügynökséggel, akik akár szerződést is köthetnek velük.
Tesztfotózás – NOEMI – Icon Model Management Hungary
Book
A Book a modellek portfoliója. Általában tényleg könyv vagy inkább magazin kinézete van. Egy szép minőségű nyomtatott anyag, amiben a modellek fotóit, munkáit gyűjtik össze. Természetesen már online verzió is szükséges. Általában csak a legjobb képek kerülnek bele. A Book alapján megy a kiajánlás, és hívják castingra a modelleket a különböző tervezők és márkák.
Lookbook
A Lookbook a tervezők és designerek katalógusa az aktuális kollekciójukról, amit referenciaként használnak. A legjobb darabokat szokták megmutatni benne.
Tesztfotózás – NOEMI – Icon Model Management Hungary
Polaroid
Olyan friss kép a modellekről, amelyen jól látszik az aktuális természetes kinézete. Nem feltétlen profi fotó, a lényeg a hitelesség. Sokszor az ügynökségen telefonnal készül.
Set Card
Ez a modellek “névjegykártyája”, amit a casting directoroknak otthagynak a válogatás után. Szerepel rajta a nevük, az anyaügynökségük és bookerük neve s elérhetősége, a méreteik, a haj és szemszínük, valamint egy-két fotó amin jól látszik az arcuk és a testalkatuk is. A casting után ez alapján érik el a kiválasztott modell bookerét.
Tesztfotózás – NOEMI – Icon Model Management Hungary
Tesztfotózás
A tesztfotózás általában az új modellek első profi fotózása. Itt készülnek róluk az első képek, amiket az ügynökség használhat a weboldalán, a modell bookjában, és kiajánlhatja vele különböző munkákra. Ilyenkor beauty fotók és egészalakos divatfotók is készülnek. Fontos tudni, hogy tesztfotózásért a profi ügynökségek nem kérhetnek pénzt a modellektől.
Tesztfotózás – NOEMI – Icon Model Management Hungary
Azért szeretek külvárosi részen dolgozni, mert megtalálok mindent, ami egy szabadtéri fotózáshoz kell. Ez alkalommal a helyszín a 4. kerület volt, ahol egy fákkal borított csendes mezőn kezdtünk. Letisztult, finom elegáns portrékat készítettünk. Harsány fényekben dolgoztunk, amit sokan ki nem állhatnak, de én most kifejezetten izgalmasnak láttam az erős kontrasztokat és árnyékokat.
Az utómunkánál arra törekedtem, hogy légiességet és álomszerűséget sugározzanak a képek. Ezért addig húztam vissza a színekből, míg ezt a finom pasztell színvilágot kaptam.
Ezután sétáltunk maximum 5 percet, és máris a tipikus 90-es évekbeli panelek között találtuk magunkat, ahol elkészülhetett a trashy sorozat is. Ezt egy vagány sportos szettel tettük még izgalmasabbá, ahol visszaköszönnek a háttérben is látható neon és csillogó részletek.
Ha kint fotózunk, akkor a kicsit felhős idő a legjobb, mert ekkor a legszebbek a szűrt fények. Ha nagyon vakít a nap, jó eséllyel kiég a kép is. Ez igaz a benti fotózásoknál is. Keress egy olyan pontot a lakásban, ahol kellő fény szűrődik be kintről, de nem ad túl éles árnyékokat, és találd meg a megfelelő szöget a fotók elkészítéséhez. Ne félj kísérletezni, és addig próbálkozz, amíg megvannak a legjobb spotok.
2. A megfelelő háttér és kiegészítők kiválasztása
Ékszerfotózásnál azért is fontos a megfelelő háttér és környezet kialakítása, mert ezzel is hangsúlyozzuk a kiegészítő stílusát. Ha például egy elegáns Swarovski követ fotózunk, akkor nem teremtünk köré bohém környezetet faágakkal, levelekkel, és színes anyagokkal. Ellenben egy tollas fülbevalóhoz remekül passzol az előbb leírt háttér. Bátran játszunk a textúrákkal, különböző anyagokkal.
3. A kevesebb több
Sokan elkövetik azt a hibát, hogy túlzsúfolják a képet. Ne feledkezzünk meg a fotónk főszereplőjéről, az ékszerről. Minden más szereplő azért része a kompozíciónak, hogy a figyelmünket a lényegre irányítsa, és kellemes benyomást keltsen bennünk. Ha több kiegészítőt is szeretnénk egyszerre fotózni, akkor se essünk túlzásba. Maximum 2-3 terméknél húzzuk meg a határt.
4. Ne készíts túl sok képet
Főleg a kezdő fényképészek hibája, hogy igyekeznek minél több, akár 100 képet lőni egy kompozícióról, hogy legalább 1-2 jó kép legyen köztük. Inkább csinálj 10 képet odafigyelve a beállításokra és fókuszra, valamint átgondolva a képkivágást. Biztosan köztük lesz az a fotó, amivel elégedett lehetsz.
5. Szerkessz, ha kell
Azt mondják, hogy akkor jó egy fénykép, ha alig kell rajta retusálni. Ez igaz, de nem szégyen egy kis szerkesztéssel még szebbé varázsolni a fotónkat. Utólag tudsz változtatni a képkivágáson, a színhőmérsékleten, ha szükséges, ezzel is javítva a végeredményen.
A TFCD, kevésbé ismert nevén a TFP jelentése Time For CD vagy Time For Photo, vagyis CD/Fotó az idődért cserébe. Ezt a fajta munkát a fotózás minden résztvevője ingyen vállalja. Tehát a fotós, a modell, a sminkes, a fodrász, a stylist, a ruhatervező stb. mind az idejét és a szaktudását áldozza a munkára, amiért cserébe használható referenciája, képanyaga lesz. Ezzel bővítheti a portfólióját, vagyis új potenciális megrendelőket szerezhet.
Mikor és kinek éri meg a TFCD fotózás?
Voltaképpen minden a szakmája elején járó, pályakezdőnek megéri az előbb felsorolt szakmák közül, gyakorlás és tapasztalatszerzés miatt. Ráadásul a kreatív szakmákban egy összeszedett portfólió nélkül nem sokra lehet menni. Hiába küldünk csak egy cv-t a potenciális megrendelőnek, abból ő nem fogja tudni, hogy milyen a stílusunk, milyen minőségű munkát végzünk. Ehhez képekre van szükség.
Legutóbbi TFCD fotózásunk – Modell: Magyar Laura, Stylist: Fülöp Fanni, Ruhák: Swappis
A régebb óta szakmájukban dolgozó fotósoknak, modelleknek, sminkeseknek is megéri a TFCD akkor, ha valami újat szeretnének alkotni, amiben még nincs tapasztalatuk, és szükségük lehet ilyen referenciára is. Például már 5 éve fotózhat valaki divatanyagokat, de lehet, hogy szeretne színházi előadásokon, koncerteken is dolgozni. Ilyenkor érdemes bevállalni egy-két TFCD fotózást, megbeszélve mondjuk egy koncertszervezővel, és máris alkalmunk van gyakorolni, és referenciát gyártani.
Mi van akkor, ha a fotózásnak vannak költségei, és mik lehetnek ezek?
A TFCD fotózásnak is lehetnek költségei, ami nem a munkadíjakat jelenti. Szükségünk lehet például fotóstúdióra, kellékekre (pl. színes füst) vagy olyan kiegészítőre, ami senkinek nincs otthon. Ha tehát stúdiót kell bérelni, vagy egy-két kelléket be kell szerezni, akkor annak a költségét egyenlően kell elosztani a résztvevők között.
Miért fontos a szerződés?
A TFCD fotózásnál alapszabály, hogy mindenki ingyen vállalja a munkát, vagyis nem várhatja el egyik résztvevő sem, hogy ő kapjon pénzt, míg a többiek ingyen dolgoznak. Ugyanakkor a kész fotókat sem szabad értékesítenie sem a fotósnak, sem a modellnek, se bármelyik résztvevőnek a többiek írásos beleegyezése nélkül. Biztos nem örülne egy modell sem, ha egyszer csak szembe jönne vele az utcán egy óriásplakát az ő arcával, amiről ő nem tudott.
Éppen ezért fontos, hogy legyen egy aláírt szerződése mindenkinek, amiben ezek az alapszabályok le vannak írva. Rengeteg TFCD szerződés sablon található az interneten, de én is itt hagyok egyet a cikk végén, hogy el tudjátok olvasni.
Modell: Bálint Anna
Mikor nem szabad ingyen fotózni?
Ha a megrendelő (cég, vállalkozás) megkeres téged egy fotózással kapcsolatban, és ő várhatóan majd profitot termel a képeiddel, vagyis felhasználja reklámként akár magazinban, plakátokon, szóróanyagokon, akár online, akkor megéri a megrendelőnek is, hogy fizessen a munkádért.
Ha azt ígérik, hogy ezzel sok-sok emberhez fog eljutni a neved, és neked ez micsoda reklám. Ez nagyon jól hangzik, és sok vállalnak is így ingyen fotózást, de az esetek 99%-ában, ebből nem lesz új megrendelőd. Viszont terjedni kezd rólad, hogy ő az a fotós, aki ingyen is király képeket készít. Ezt pedig ugye nem szeretnéd?
„Csak egy jó profilképet szeretnék a facebookra, neked ez csak egy kattintás.” – Ez az előző példa egyik verziója is lehetne. Ilyesmire meg lehet kérni a barátnőnket, haverunkat, családtagokat. De egy fotósnak egy profi kép elkészítése nem csak egy kattintás. A kattintást megelőzi még némi helyszínkeresés, utazás, beállítások, komponálás, nem kevés pszichológia, mert mindenkit máshogy kell kezelni a fotózáson személyiségtől függően (de erről majd talán később írok), aztán a már említett kattintások, majd otthon a képválogatás.
Sokszor a képek kiválasztás a legnehezebb és leghosszabb folyamat
Előnyökösszefoglalva
Gyakorlás – Ezt magyarázni sem kell, hiszen minél többet fotóz, sminkel, modellkedik valaki, annál gyakorlottabb és profibb lesz. Minél több emberrel találkozik valaki ilyen TFCD közben, annál többféle munkamódszerrel ismerkedik meg, és ezek mind mind segítenek a tanulásban.
Portfólió bővítés – Egy-egy TFCD fotózás alkalmával 5-10-20-retusált képpel is gazdagabb lehet mindenki aki dolgozott az adott projekten. Ha ebből csak 2-3 nagyon jól sikerült képet fel tud majd mutatni referenciaként, akkor már nyert valamit az idejéért és munkájáért cserébe.
Kapcsolatépítés – A TFCD fotózások során rengeteg új szakmai kapcsolatra lehet szert tenni. Érdemes körülnézni a facebookon, rengeteg erre specializálódott csoport van, ahol fotósok, modellek, sminkesek, stylistok keresik egymást egy-egy kreatív ötlet megvalósítása céljából. Ilyenkor nagyon jó csapatok tudnak kialakulni, akik később is szívesen dolgoznak együtt, már fizetős megrendelés kapcsán.
Ahogy ígértem, itt olvashattok egy szerződésmintát. 🙂
